2010. január 8., péntek

Owain, mint szakács

No lássuk csak, mit is írjak...Tervben volt, hogy nekikezdek egy rovatot csinálni, ahol én, azaz Owain professzor nyitok egy főzőrovatot itt. Na de van-e erre igény, vajon fog e tetszeni az én hőnszeretett diákjaimnak? Először is képzeljétek el, ahogy mogorván, morcos képpel állok az üstöm felett, s rajtam egy kötény, amit még valamikor kisgyerekként kaptam jó édes anyámtól. A western szerelésemhez eme kiegészítő még el is menne, de idő közben nőttem egy csöppet, úgy egy métert körülbelül. Szóval az említett darabnak a felső részét visszahajtottam, s a megkötőjére is kellett egykis pótlás, mert nem ért körbe már. Elég ütött-kopott is már, s az elején lévő felirat is nehézkesen kiolvasható, így inkább megsúgom nektek, mi is áll rajta: Anya kicsi kuktája. Hát ezt jó, hogy nem látja senki rajtam, mert azt hiszem oda lenne a rólam kialakított kép. Nos ha elképzeltetek, akor még tegyétek hozzá azt is, hogy én bizony minden hozzávalót magam gyűjtök be, már amit a természet megadhat. Szóval mielőtt magamra venném a kötényemet, s elkészíteném a következő receptet kimegyek az erdőbe, s előkeresek egy kígyót rejtekéből.

Töltött kígyó, Owain módra.

Hozzávalók 4 főre:

Egy darab, körülbelül 1kg-os, nem mérges kígyó.
1 l. tresztrál tej
20 dkg. tresztrál vaj
2 db egész tojás
20 dkg sonka
20 dkg gomba
1 fej hagyma
1 cikk fokhagyma
durrfarkú szurcsók szalonna

A kígyónkat szépen megnyúzzük, s belső részét is eltávolítjuk, hogy egy öűüreget kapjunk. Ezt kívül-belül besózzuk, befűszerezzük. Én előszeretettel használok az erdőben megtalálható zöldfűszereket, melyek mindegyike egyedi ízt ad, így érdemes kipróbálgatni őket. Egy kis csípőspaprika, vagy erősebb bors is jó ízt ad neki, ha valaki szereti a pikánsabb ízeket. Így tesszük bele egy liternyi tejbe, amibe beleaprítunk egy gerezd fokhagymát is. Egy óra múlva töltjük meg, miután lecsepegtettük róla kissé a tejet.
A kígyónkat a következő töltelékkel töljük meg:
Vajon egy kevés hagymát megpirítunk a tresztrál vajon, majd ezen megfuttatjuk az apróra vágott erdei gombánkat, és a sonkacsíkokat. Levéve a tűzről ráütjük a két tojást, elkeverjük vele, de nem sütjük meg, hanem a kígyóba töltjük. Egy hőálló tálba tesszül összetekerve, köré kerülhet hagymakarika, paradicsom szeletek, vagy bámilyen zöldség. Fóliával betakarjuk, majd betesszük a sütőbe. Fél óra múlva levesszük róla a fóliát, s durrfarkú szurcsók szalonnacsíkokat teszünk rá, hogy szaftos maradjon. Miután visszatoltuk a sütőbe kékes lángok között fog tovább sülni. Fél óra és készen is van. Köretnek tört burgonyát, és madársalátát ajánlok.

Nos ezek után kéretik velem közölni, hogy szeretnétek-e hasonló receptel gazdagodni, vagy netán hagyjam meg magamnak az ötleteimet.

//A recept emlékeztethet a Lumos nevű oldalon lévő Reggeli Próféta cikkeihez, de oda is én írtam, így nem gondoloom, hogy koppintás lenne. Ott sajnos nem megy most az újság:///

Tayler Thor Owain

1 megjegyzés:

qwer írta...

váááááááááá :D
ez annyira lol.

Szinte végig röhögtem a receptet, annyira tetszett a bevezető :D

Éppen ezért, olvasnék még szívesen ilyen recepteket "Anya kicsi kuktájától" :))